A komposztálásról

Az otthonunkban felgyülemlett szemét jelentős részét olyan szerves anyagok (főzési származékok, ételmaradékok, kertekből és házi növényekből származó hulladékok) adják, amelyeket nagyszerűen lehetne újrahasznosítani, azonban a szelektív hulladékgyűjtés nem nagyon ad lehetőséget erre, így ez a fajta szemét általában a „nagy közösben” landol. Pedig nem feltétlenül kell a krumpli héját vagy a lehullott leveleket egyenesen a szemetesbe vágni, hiszen ősidők óta létezik egy nagyszerű, házilag is remekül végrehajtható hulladékfeldolgozási módszer, a természetes lebomlás elvén működő komposztálás.

Gondoljunk csak bele a sok megvásárolt vagy megtermelt zöldség és gyümölcs mekkora része jut végül a kommunális hulladék közé és válik végül valamelyik szemétégetőben haszontalan anyaggá. Nem csábítóbb ezeket az anyagokat visszaforgatni a természetbe, ha úgy tetszik újrahasznosítani, hogy növényeinket tápláljuk vele?

Egy másik igen fontos szempont, az a környezettudatos életmód, mely összefügg a szemétgazdálkodási irányelvekkel: rengeteg olyan település és körzet van már Magyarországon is, ahol a zöldhulladék elszállításáért külön zsákot kell igényelni, természetesen plusz pénzért. Egy egyszerű és fenntartható megoldásként ajánljuk a komposztálást, hiszen a háztartási hulladék közel 30% lebomló szerves anyag, melyből könnyűszerrel gyárthatunk hasznos humuszt. A komposztálással tehát pénzt is spórolunk és nem csak a szemétszállítási díjat, de többé nem kell virágföldet, vagy természetes tápláló oldatokat sem vásárolnunk, hiszen az így kapott humusz olyan gazdag tápanyagokban, ami elegendő például zöldség termesztésre, vagy virágok nevelésére.

A komposzt ráadásul több szén-dioxidot segít megkötni, ezzel segítve a klímaváltozás hatásainak csökkentését.

Hogyan fogjunk hozzá?

Első lépésként válasszuk ki a komposztálás helyét, ami legyen félárnyékos és sík terület. Komposztáló ládákból ma már nagyon sok van a piacon. Arra figyeljünk, hogy valóban jól szellőzhető láda legyen, hogy a komposzt ne rothadjon benne. Anyaga is lehet bármilyen, de ha valóban fontos Önnek a környezetvédelem, akkor a műanyagot nem ajánljuk, mert nagy az ökológiai lábnyoma. Legjobb választás a rozsdásodásmentes fém, vagy fa.

A komposzt ne legyen túl száraz és túl nedves sem. Nagyon száraz időszakokban érdemes vizet hozzáadni, de ne locsoljuk túl, mert akkor szintén rothadásnak indul. Érdemes odafigyelni a túl sok nedvességet tartalmazó gyümölcsökre is, úgy mint a dinnye. Ebből ne tegyünk túl sokat a komposztálóba. Ugyanez a veszély áll fenn, ha a nem szellőzik eléggé komposzt, mert pl. túl zárt ládával próbálkozunk, vagy túl tömör a komposzt. Érdemes ezért bizonyos időközönként megforgatni, a nagyobb darabokat benne felszeletelni.

Mit komposztálhatunk?

Lényegében a legtöbb szerves anyag komposztálható, mint a lehullott falevelek, almacsutka, a főzés során megmaradt zöldség- és gyümölcshéjak, kávézacc, teafilter, de még a a 100%-os lenvászon vagy pamut anyagok is. Az ételmaradékokat illetve húskészítményeket azonban nem komposztálhatjuk, mert szintén rothadásnak indulnak, így a baktériumok melegágya lehet. A rothadásnak indult komposztból sajnos nem nyerhető értékes humusz.
Kezdetben érdemes minden anyagnak utánajárni, hogy beletehetjük-e a komposztba vagy sem, de higgye el nagyon hamar meg fogja szokni, mi az ami mehet bele és mi az, ami nem.

Ne keseredjen el, ha elsőre nem sikerül! Higgye el megéri próbálkozni.

Sok sikert kívánunk!