Újratervezés
„Végre szép tavaszias az idő! Kedvez a kerti munkáknak, mi is igyekeztük kihasználni. Annyira jól belejöttünk, hogy az eredeti tervet - miszerint a tavaly megművelt területre nem teszünk magaságyást, csak újabb területekre - megváltoztattuk. Úgy döntöttünk, hogy mégis a teljes kertrészen kiépítjük a magaságyásokat. Hát nem kis feladat… Eddig 72 db kosarat állítottunk össze és ebből 42-öt fel is töltöttünk. Meg egy nagy kerek kosarat is.”

Az eddig elkészült magaságyás típusaink
A lépcsőzetes magaságyás:
Erről sokat írtam az előző részekben. Már benne van a borsó, petrezselyem, hagyma. Itt alul egy egész, felül egy szélességben fél kosár van egymáson, futtatóráccsal.

Epres ágyás:
Erről az előző részben írtam. Ebben is már benne van az eper, spenót és hagyma. Ezek egész kosarak, ferdén kitámasztott futtatóráccsal.

Bokorbabos ágyás:
A bokorbabos ágyást oda tettük, ahol az udvar és a kert között van egy kis szintugrás. Mivel a szintugrás kisebb, mint a kosár magasság - és mi nem szerettük volna, hogy a lépcső fölé lógjon – ide magasságban csökkentettük le a rácsokat. Ez azzal jár, mint a szélességben feles kosárnál is, hogy a vágott részeket le kell javítani horganyjavító sprével. A fotón még munka közben, de azóta már belevetettem előveteményként a spenótot. A spenótnak itt három haszna lesz. Lesz finom spenótunk, nem gazosodik a föld májusig a babvetésig. A harmadik biokertes szempont pedig, hogy amit nem eszünk meg -csúnyább levelek, szára, gyökere- zöldtrágyaként fog ott maradni a talajban, illetve a tetején.

Futóbabos kosár:
Ezeket állítottuk először össze, a második részben leírtak szerint. Egyikben már benne van a spenót, mint elővetemény. A másik kosárral várnunk kell, mert javítani kell a falat, és akkor onnan el kell majd emelni.

Az uborka futtató:
Két 40 cm átmérőjű és 110 cm magas hengeres oszlop közé tettünk egy 2,5 m hosszú rácsot. A rácsot középen két kosárral támasztottuk meg, hogyha rajta lesz már az uborka, akkor is stabilan álljon. Még nincs befejezve, de a helyére tettük.

Ikerágyások:
Hát, ezek a terven felüliek! Két sort egymásmellé tettük, hogy kevesebb közlekedő útra legyen szükség. És így több növény fér el. Három sor sok lenne, a közepét már nem érnénk el. Úgy terveztük meg az elhelyezést, hogy köztük legyen hely egy sor paradicsomnak és a közlekedésnek. A paradicsomot nem tesszük magaságyásba, mert úgyis magas és fut felfelé. Ha magaságyásból indul, akkor kezelhetetlenül magas lenne. A paradicsom spirálos karókat kap, a tetején huzallal összefogva. Néhányat már beszúrtunk, hogy jó helyen legyenek a kosarak.



"Így állunk most, kicsit fáradtan, de örömmel. Még kell gallyakat szereznünk, mert csak annyi volt, ami az eredti tervre elég. És a föld is elfogyott. A paradicsom palánta egy része kikelt. Még elég cingárok, de remélem majd erősödnek. A paprika még várat magára."

Öngyógyító kiskert
„Sajnos eléggé vegyes volt az időjárás. Ugyan haladtunk, de nem készültünk el. Pedig már nagyon várjuk a teljes kiépítést. Az előző részben leírtam, hogy az újra tervezés miatt megnőtt a feladatunk. De sebaj! A végeredmény nagy öröm lesz.

Mivel a munka fázisokat most csak megismételtük, azt most nem írom le (a korábbi részekben részletesen olvasható). Csak megmutatom hova jutottunk el. Kibéleltünk minden kosarat. Három sort feltöltöttünk teljesen, és bele is került a vetemény. A többibe a gallyak kerültek be, a további feltöltés még reményeink szerint a héten meglesz. Az uborka futtatóhoz vettünk két virágtálat, amibe majd a védőnövények kerülnek. Petúniát és Sarkantyúkát tervezünk oda.”

Írnék néhány sort az Öngyógyító kiskertről. A könyvet Gertrud Franck írta jó régen. Magyarországon az első kiadása 1987-ben jelent meg. És akkor már régi tapasztalatokat írt le a könyvben. Szóval, a ma divatos biogondolkodás már az 1960-as években is jelen volt. Mivel a könyv régi és nem a magyarországi klimatikus viszonyokon alapuló tapasztalatokat oszt meg kicsit magunkra kell formálni. No meg a klíma is változott bőven az elmúlt több mint 50 évben. De az író gondolkodásmódja ma is megállja a helyét!!

Három alapelv
Első: Nem ásunk! Nekem jó hír mert derék kímélő. Csak lazítjuk a talaj ott, ahova ültetünk. Ennek oka, hogy a kialakult természetes biológiai rendet nem zavarjuk meg. Ma már van széleskörű interneten is elérhető „irodalma”. Érdemes utána olvasgatni. A nekem leszűrődött rövid lényeg, hogy hagyni kell a biológiai folyamatokat, maguk elrendezik jól a dolgokat. Ha ásunk pont ez zavarjuk meg és újra kell kezdenie, ha még nem tettük teljesen tönkre. Szóval hagyjuk a gilisztákat és egyéb talajlakókat dolgozni. Amit kiveszük a talajból, azt vissza is kell adni. Vagyis ami tápanyagot a növényein kiszívnak, azt vissza kell pótolnunk. Ennek a legegyszerűbb módját ajánlja a könyv. A növények számunkra nem hasznosítható részeit zöldtrágyaként használjuk fel. Azaz egyszerűen dobjuk a növények közé. Nyilván felaprítva, ha nagyobb darabok. Mi több a növények kihúzását sem javasolja. Hagyjuk bent, hogy a gyökerük rothadjon bele a talajba. Ezzel a „visszadobálós” módszerrel két legyet ütünk egy csapásra. Megkapja a talaj a tápanyagot és takarjuk is, mint a ma divatos mulcsozás. Nálunk ez úgy néz ki, hogy minden kihúzgált gazt, a növény sorok közé teszünk (persze nem hagyjuk felmagozni). A leérett növényeknek ugyanez a sorsa, nyesedéként. A levágott füvet szintén… a könyv részletesen leírja mit ajánl a földtakaráshoz még. Ezeket ki lehet próbálni.

Második: A földtakarás egyből elvezet a talaj vízháztartásához. Sose hagyjuk fedetlenül a talajt! Ugyan a könyv azt írja, hogy lehetőleg ne locsoljuk, csak segítsük a talajt, hogy megtartsa a természetesen kapott vizet. De ez nálunk kivitelezhetetlen. Nyáron a szárazságban a talajtakarással csak enyhíteni lehet a helyzeten, de locsolni szükséges. Legjobb a csepegtető rendszer, mert hatékonyan odaviszi a vizet, ahova kell és víztakarékos. Nekünk ilyen nincs, marad a kannás locsolás, közvetlenül a növény tövéhez. A locsolás sajnos tömöríti a földet, és a porhanyós föld a legjobb a növényeknek. Szóval oda kell figyelni, hogy ne zúdítsuk a vizet.

Harmadik: A harmadik ma szintén divatos alapelve, hogy nem ültetünk monokultúrában! A könyv alapvetően síkterepi gazdálkodáshoz íródott, de mi most átfordítjuk magaságyásos módra. Ami egyébként nem lesz nehéz, mert minhárom alapelv követhető magaságyásban is. Szóval az ültetést úgy írja le a könyv, hogy 50 cm-enként alakítsuk ki a sorokat. Három különböző sortípust ad meg. A 2 m-es távolságokban a magas növényeket. Közte lévő három sorban pedig van amelyik egész ciklusos, és van ami rövidebb élettartamú. Így kell meg tervezni a növénykéink sorrendjét. De figyelembe kell még venni, hogy melyiknek mi a jószomszédja, és mi a védő növénye. Amúgy elsőre elég bonyolultnak tűnik. De ha kiválasztottuk, hogy miket szeretnénk termelni, szépen letisztul a dolog.

Az interneten többfelé megtalálható, hogy melyik növény milyen szomszédot szeret. Egyik-másik kissé ellentmondásban is van egymással. De kihámozható egy nagyjából követhető szomszédsági rend.

És hozzátennék még egy negyedik elvet is. Az elő- és utóvetemény. Az elővetemény egyrészt tápanyagot ad a talajnak, ami segíti a főnövényt, másrészt megesszük . Az utóvetemény pedig szintén tápanyagot ad és gátolja a gazosodást.

A TERV
Végre kikeveredtünk az esős időből! Nem mintha nem lett volna rá nagy szükség. Nagyon jót tett a természetnek. Mi kicsit visszafogottabban haladtunk. De a hátsó kert minden kosara elkészült. A vetemény egy része is helyére került, amit már február március hónapban lehet.

Ígértem megmutatom nálunk hogyan alakulnak a sorok.

Látványterv:

Kert elrendezése:

A sorokat az előző részben bemutatott módszer alapján osztottuk ki. Figyeltünk a magasságokra és a jószomszédságra. A paradicsom nem kerül magaságyásba, hanem az iker ágyások közé. Túl magas lenne. Az uborka szintén a talajba lesz vetve a futtató rács elé. Ami még nem kerül magaságyásba az a krumpli. Tavaly kísérleti módon vetettük. Gyakorlatilag a talaj tetejére és ráraktunk egy kis földet, ahogy nőtt töltögettük. Hogy a töltött föld a helyén maradjon egy hálót húztunk ki és szalmával béleltük. Ez volt a mi kezdetleges magaságyásunk. De ez nem lehet fix, mert a töltögetés miatt minden tavasszal el kell bontani. Így az idén klasszikus módon vetjük. Az uborka futtató mögött is lesz egy „klasszik” sor a petrezselyemnek. És hátul a futós tökfélék is a földről indulnak majd. Ami már el van vetve: borsó, hagyma, dughagyma, répa, petrezselyem, zeller, saláta, retek, cékla. És a paprika, paradicsom palánták. A krumplit ma vagy holnap tervezzük elvetni.

Néhány fénykép a jelenlegi helyzetről
Spenót elővetemény szépen növekszik:


Készült egy hatszög is, várja, hogy feltöltsük:


Borsó és saláta alul hagyma/fokhagyma:


Palánták növekednek, de sok fény kell még nekik:


Kikelet
"Végre rendesen kitavaszodott. A múltheti hideg reggelek nem segítették a kertészkedést. De most már elvileg hajnalonként sem lesz 10 fok alatti hőmérséklet. Legalábbis a 30 napos előrejelzés szerint. Ezen felbuzdulva a hétvégén is tevékenykedtünk.

Nagy hír, hogy a tervezett összes magaságyás fel lett töltve. A legtöbben már benne vannak a magok is. Sőt már ki is kelt sok minden. Most azt mutatom meg mi hogyan áll a növekedésben.

Első udvarunk: Mint már a legelején bemutattam, ez a terület Buksi kutyánk birodalma is. Így itt nagy csodát nem tudunk tenni, de lelkesen próbálkozunk. És ő is…"

Egyik reggelre ezt találtuk:

De nem adtuk fel:


Pedig több, mint egy hónapig nem nyúlt hozzá. Már szépek voltak a spenótok. Amit tudtunk visszaültettük és berácsoztuk. Megpróbáljuk, ezzel talán távol tartható. Eddig (három napja) működik. Vagy csak nem akar minkent túl sűrűn stresszelni…Viszont, ha már úgyis volt dolgunk a kosár körül, belevetettem a cukkinit is. És beleültettem egy petúniát. Petúnia kell még legalább három bele, de most csak ezt az egyet találtam itthon. Védőnövényként jót tesz majd. A bab vetéshez még várok két hetet, az májusi vetemény. A másik körkosárba a cukkini mellé sarkantyúkát vetettem.

Az első udvarban a nagyinak is készítettünk két hatszög ágyást. Neki is legyen egy kis minikertje, ha már nagyobbal nem bír. Lett egy muskátlis Buksi védelemmel és egy még üres paprikának paradicsomnak.


Hátsókert: Ide Buksi nem jöhet, így itt most egyelőre csak a szárazsággal kell küzdeni.

már a krumpli is bekerült a földebe:


szépen hajt a hagyma az eper közt:


elvetettem az uborkát és kaprot:


hajt a saláta és borsó:


beültettem a büdöskét a tálba sarkantyúka mag is került mellé:


megkapta a borsó az első zöldtrágyát:

Az ágyások végébe vetettem körömvirágot, kamillát, ültettem citromfüvet. A macskamenta még cserépben nevelődik. Szükség lesz rájuk a rovarok ellen. A cickafark is hamarosan sorra kerül. Állítólag nem szeretik a harlekinkaticák. Most várjuk ez esőt. Nagyon kell!