Ha fa táblás kerítést vásárolunk, jó ha tudatosítjuk magunkban, hogy ahhoz, hogy a fa sokáig szép maradjon, szükséges a termék rendszeres kezelése.
A fa termékek gyártói általában biztosítják a fa kezdeti impregnálását, amit leggyakrabban nyomással érnek el. 
Mivel azonban a fa természetes anyag, ahogy a természetben is elkorhad, szétázik, úgy az udvarunkon kezeletlenül állva is. A fából készült kerítés minőségének megőrzése nemcsak egységes, esztétikus megjelenés miatt fontos, hanem műszaki állapotának megtartása érdekében is.

Lássuk hogyan is kezdjünk hozzá?
Ha a fát már korábban festették, például egy kerítésgyártó, akkor a kerítés karbantartása előtt a régi bevonatokat el kell távolítani.
Az egyenetlen felület miatt a festék eltávolítása nem mindig egyszerű, de mindig alaposan és óvatosan kell eljárni, mert a régi festék törmelékei károsíthatják a felületet és az újonnan felkent réteget is.

A festékanyag eltávolítására használhatunk csiszolópapírt, a festéknek megfelelő oldószert vagy hőlégfúvót is. A legalaposabb munkát ezek kombinálásával érhetjük el.
A tisztítás, a használt szerszámoktól függetlenül, általában "fodros" fát eredményez, amelyet simítani kell, ezért a felújítást a fa mechanikus vagy kézi csiszolásával érdemes folytatni. Ez nemcsak a megjelenés miatt fontos, hanem a szennyeződések lerakódásának lassítása miatt is. Ha nagyobb korhadt vagy sérült darabokat kellett eltávolítanunk a kerítésből, a réseket, lyukakat fatapasszal vagy folyékony fával tudjuk betömni.
Festés előtt érdemes száraz ecsettel leseperni a felületet, hogy a keletkezett portól is megszabadítsuk. Zsíros szennyeződésektől lakkbenzinnel vagy szalmiákszesszel tudjuk a fát megtisztítani.
A deszkakerítésünk kezelése különböző festékanyagokkal történhet.

A festék kiválasztásánál elsősorban impregnáló hatására figyeljünk. Ezek az anyagok különbözőek lehetnek. Mindegyiknek elsősorban a nedvességtaszító hatása a fő célja, de míg egyes anyagok csak ezt a célt szolgálják ki, addig más anyagok ezzel együtt védenek a penész, gombák és algák ellen is.
Ha kerítésünk már szenved ilyen problémáktól, akkor mindenképpen festés előtt ezeket kell kezelni, majd a száradás után tudjuk a festéket vagy alapozót felvinni. 

 Színrefestés előtt szoktunk alapozó festés alkalmazni, mely hidat képez a felület és a festék között a jobb tapadás érdekében. A festékgyártók igyekeznek a kültérre ajánlott  terméket úgy elkészíteni, hogy ez az alapozó réteg az impregnáló réteg is legyen egyben. Sok festék és lazúr nem kívánja meg az alapozó használatát. Erről tájékozódjunk a festék gyártójánál, vagy az üzletben, de a legtöbb gyártó igyekszik a csomagoláson is feltüntetni.

A festékek közül választhatunk víz- és olajbázisút. Kültéren a legtöbben az olajbázisu termékekben hisznek, mivel az az esőben állva biztosan nem ázik le a felületről. Azonban már vizes bázisú festékekből és lazúrokból is óriási a választék. 
Az olajfestékeknek az a hátránya, hogy oldószerrel hígíthatók, melynek az erős szaga mellett negatívuma a környezetkárósító hatása, emellett a nap hatására sárgulnak.
Ha oldószeres lazúrt vásárolunk, lehetőleg válasszunk természetes alapanyagút.
Oldószeres bázisú alapozóra általában kenhetünk olaj és vizes bázisú anyagot is, fordítva azonban ez nem igaz, ugyanis vizes alapozón már csak a vizes festékek maradnak meg. Általában az üzletek ezeket a termékeket együtt ajánlják, ha azonban mégsem, erre mindenképpen figyeljünk.

Ha lazúrt választunk, érdemes a vékony lazúrok mellett döntenünk. A vékony lazúr beszívódik a fába, de nem képez rajta réteget, míg a vastag lazúr igen. Mivel azonban a deszkakerítés a hőmérséklet és páratartalom hatására mozog ez a réteg idővel megtöredezik.
Utolsó lépés a felületkezelés, melynek célja a festékréteg védelme. A felületkezelés módja lehet lakkozás, waxolás vagy olajozás. Kültérre a lakkozás ajánlott, de például a zománc festékeknél vagy kültéri lazúroknál ez nem szükséges.