TERMÉKEK

Vissza
WPC KERÍTÉS Fém táblás kerítés Alumínium léckerítés Fa kerítés Tekercses drótkerítés Gabion, kőkosár Kapuk Belátásgátló Beton és kő lábazatok Kerti kiegészítők Rögzítők és lefogók Oszlopok és oszloptartozékok

Kié a kerítés? Jogi kérdések a kerítés építéssel és fenntartással kapcsolatban

2019.01.14

Sokszor tapasztaljuk, hogy a jószomszédi viszony a telekhatáron álló kerítés függvénye. Kié a kerítés? Kinek kell megépíteni? Ki állja a költségét? Mit tehetünk, ha szomszédunk balesetveszélyes, romos, vagy csak egyszerűen csúnya kerítéssel határolja csodaszép kertünket?

A kerítés építés törvényileg nem szabályozott. Azaz kertünk, telkünk körülhatárolása nem kötelességünk. Lehetőség. A szabályozás nélkül épített kerítést bármikor el is bonthatjuk.
A helyi szabályozások azonban előírhatják a telekhatárolást, akár annak formai megjelenését is. A helyi építési szabályzat és a településképi rendelet általában csak a településképet érintő, közterület felőli frontkerítésekre vonatkozóan szabályoz. A helyi rendeletek tekintetében olyan előírás, amely a hátsó-, és oldal telekhatáron kialakítandó kerítésre vonatkozik nincs.

Ebből kifolyólag első lépésként az önkormányzatnál érdeklődjünk a helyi rendeletekről.
Ha a megépítése mellett döntünk, a kerítésnek mindenképpen teljes egészében saját telken kell állnia. Azaz egyik része sem nyúlhat át közterületre így például balesetvédelmi okokból a kapu sem nyílhat kifelé.

A kerítés anyaga, magassága csak azokon a helyeken előírt, ahol építése is kötelességünk. Ennek hiányában általánosságban az mondható el, hogy tömör kerítést nem emelhetünk 2,5 méternél magasabban. Ezen kívül nem létesíthetünk olyan telekhatárt, amely az utcán, vagy a szomszédos telkeken közlekedő személyre veszélyesek lehetnek, ilyen például a szögesdrót. Az ilyen megoldásokat minimum két méter magasságban és belső oldalra rögzíthetjük.

A szomszédos ingatlanok elválasztást szolgáló kerítés használata közös jog; ezzel együtt fenntartása közös felelősség. Gondoskodnunk kell róla, hogy a kerítés ne váljon balesetveszélyessé. Az ezzel járó költségek eloszlását vagy helyi jogszabály, vagy a felek megállapodása határozza meg. Ha efféle megállapodás nincs, akkor a költség arányos a kerítés mentén húzódó telkek hosszával.

Abban az esetben ha szomszédunk futónövényt telepít közös kerítésünkre, azt csak abban az esetben távolíthatjuk el, ha valamilyen formában veszélyt jelent, illetve telkünk használatát akadályozzák. Ebben az esetben is első körben kérjük meg a tulajdonost, hogy távolítsa el az ágakat, gyökereket, kúszó szárakat, és csak abban az esetben lépjünk, ha ezt nem teszi meg, ill. más kártérítési mód nem merül fel. Ha a növényzet eltávolítása költségekkel jár a felek megosztoznak rajta.