TERMÉKEK

Vissza
WPC KERÍTÉS Fém táblás kerítés Alumínium léckerítés Fa kerítés Tekercses drótkerítés Gabion, kőkosár Kapuk Belátásgátló Beton és kő lábazatok Kerti kiegészítők Rögzítők és lefogók Oszlopok és oszloptartozékok

Beszéljünk egy kicsit a kapukról- Méretek és típusok, amiket érdemes ismerni vásárlás előtt

2021.03.12

A kerítés és kapu telepítése a házépítés mellett a telekfejlesztés egyik legfontosabb eleme. A kerítések ráadásul nagyban növelik ingatlanunk értékét is. És ki látott már kapu nélküli frontkerítést?

Nem hibáztathatunk senkit azért, mert a kapu választást elintézi annyival, hogy illik a kerítéshez. Kétségkívül ez egy nagyon fontos szempont, viszont a kapukban sokkal több van ennél. Egyrészt sokkal nagyobb használatnak vannak kitéve, mint maga a kerítés, másrészt a telek sajátosságai meghatározhatják a típust, amit választunk, a pénztárcánkról nem is beszélve.

Tehát most alaposabban végigjárjuk, milyen tényezőket kell figyelembe venni, ha kaput választunk.

Leggyakoribb kaputípus a szárnyas kapu, mely egy tengelyen fordulva nyílik. A szárnyas kapu lehet egyszárnyú vagy kétszárnyú. Míg az elsőt gyalogos közlekedésre szánjuk, addig a másikat inkább autófeljáróhoz telepítjük. Ez eddig nagyon egyértelmű.

Azonban mielőtt már szaladnánk is kétszárnyú kaput venni, térjünk rá egy kicsit a méretekre. Meglepő de nem mindenki tudja, hogy a kapu nem nyílhat az utca felé. Ebbe sokszor nem gondolunk bele, mert sajnos találkozhatunk nem jól telepített kapukkal, holott a kifelé nyíló kapu nem csak akadályozza a házunk előtti gyalogos közlekedést, hanem akár balesetveszélyesek is lehetnek, arról nem is beszélve, hogy nincs jogunk elfoglalni a házunk előtti területet. A kerítésnek és a kapunak is teljes terjedelemben a telkünkön kell állnia használat közben is.

Ebből az következik, hogy meg kell vizsgálnunk, hogy van-e elegendő hely szárnyas kapu nyitásához. Illetve szokásunk-e feljárón állni kocsinkkal, vagy minden esetben hátrébb gurulunk az autóval?

A kétszárnyú kapuk optimális szélessége minimum 3 méter. Ennél kisebb méretben csak szükség esetén gondolkodjunk és ne feledkezzünk meg az autónk szélességéről sem. 3 méter már elegendő ahhoz, hogy egy nem túl rutinos sofőr is fel tudjon állni az autóval, de ha ennél nagyobb a helyünk, az csak még jobb.
Azért persze ne essünk túlzásokba akkor sem, ha korlátlan hellyel rendelkezünk. A méretet csak akkor növeljük jelentősen, ha helyzet megkívánja, ugyanis a szélesebb kapuk nehezebbek is, amik megnehezítik a használatát, illetve a tartószerkezetre is nagy nyomást helyeznek.

Vegyünk például egy 3,5 méter széles kaput. Ez azt jelenti, hogy a szárnyak szélessége 1,75 m (Valójában kb. 1725 mm, mert le kell vonni a tartóoszlopok vastagságát, illetve a zsanér forgáshoz szükséges távolságot.) Tehát ennyi helynek biztosan rendelkezésünkre kell állnia a nyitáshoz. Ha ráadásul a kapu után szeretnénk megállni az autónkkal, akkor logikusan, az autó hosszát is hozzá kell adnunk telkünkön elhelyezkedő kapu és a legközelebbi akadály közötti távolsághoz. Így lesz elegendő helyünk a záráshoz is.

Általában a vásárolt kapukhoz kapunk tartóoszlopokat, de ha esetleg nem így lenne, mert mondjuk magunk vagy egy ismerősünk készíti el egyedi igényeink alapján a kaput, és épített oszlophoz rögzítjük a szárnyakat, ne feledkezzünk meg a burkolat vastagságáról. Tehát építettünk két oszlopot, megvan a kétszárnyú kapu szélessége, tökéletesen elfér, de aztán az oszlopokat még gabionnal vagy zsalukővel szeretnénk fedni. Ezek olyan vastagságot jelentenek, amik eredményeként, az elkészül vagy megvásárolt kapu nem fog elférni a pontosan kimért helyre. A burkolat vastagságát ezért mindig kalkuláljuk be.

Ez mindaddig rendben is van, amíg rendelkezünk elegendő hellyel. De mit tehetünk ha mégsem?

Alapvetően két lehetőségünk van.

Ha a kaput muszáj keskeny méretben kivitelezni, akkor hagyni kell a telek előtt elegendő helyet a szükséges manőverekre, amivel az útról az általában merőlegesen álló feljáróra fordulhatunk. Ez a távolság személygépkocsi esetében 5-6 méter, nagyobb autók esetében 6-7 m. Ha erre nincs elegendő terünk, helyezzük hátrébb a kaput. Ezt akkor is megtehetjük, ha a kerítés sokkal közelebb, a telekhatáron áll.

Van azonban olyan eset, amikor tényleg kevés a tér, és nem tudjuk ezeket a trükköket bevetni. Ebben az esetben választhatunk úszókaput vagy tolókaput. Az úszó- és tolókapuk nagyon stílusosak, így természetesen nem csak szükségből választhatjuk őket.

Először is mi a különbség az úszókapu és a tolókapu között?

Lényegében a tolókapu egy sínen fut kerekek segítségével, amik folyamatosan tartják a kaput.

Ezzel szemben az úszókapu úgymond a levegőben úszik. Ez a megoldás valamivel stílusosabb és az is az előnye, hogy elhagyjuk azt a sínt, amin a tolókapu esetében az autó megdöccen. Ez a sín a gyenge pontja a tolókapuknak, mert igaz, hogy a tartószerkezetre kevesebb teher hárul, és általában ezek a megoldások az olcsóbbak, de ha a sín eltömődik vagy megsérül a kapu akár használhatatlanná is válhat.

Mivel mind a tolókapu, mind az úszókapu a kerítés vonalában kúszik tökéletes megoldás lehet arra, ha nincs elegendő helyünk a szárnyas kapu kialakításához. Azonban ilyen megoldást sem választhatunk minden esetben. Ezért akik csak a stílus kedvéért választanák, gondoljanak bele a következőbe.

Először is van-e elég hely, hogy a kapu beússzon a kerítés mögé?

Nem csak arra kell gondolnunk, hogy „igen persze, hogyne lenne?! Van egy négy méteres kapu a 8 méteres telkemen”

Egyrészről nem szerencsés ha a úszókapu rányílik a személykapura. De a szakemberek már rutinból tudják, hogy az ellenkező irányba érdemes nyitni.

Aztán az úszókapuk esetében a szélesség nem egyezik a nyitási távolsággal ugyanis, mivel a levegőben úszik, kell hogy legyen túlnyúlás, ami a kapu részét képezi, és ami a görgőkön egyik esetben sem csúszik át. A funkciója a kapu megtartása. Ennek mérete típustól és mérettől függően változik. Viszont vásárláskor minden esetben érdemes utánajárni ezeknek a méreteknek, hogy ne érjen minket meglepetés.

 

 

Általában azt látjuk a gyakorlatban, hogy az úszókapu rendszer az alábbi példához hasonlóan épül fel.

Példa. Van egy telkünk, aminek a jobb oldalára építjük a házat, ezelőtt van egy kerítés, balra tőle van egy személykapu, majd egy oszlop, majd az úszókapu, és végül egy olyan hosszúságú kerítés, ami mögé beúszik maga a kapu.

Persze kivételek mindig vannak, de általában praktikusság ezt ezt a felépítést szokta indokolni.

Akármi is az elképzelés egy jó szakember megfelelő tanácsokat fog adni.
Ha tőlünk kérne segítséget, keresse bátran szakértő kollégánkat Szadai Cecíliát.

E-mail.: szadai.cecilia@keritesrendszerek.hu

Tel.: +36/20-501-2272

Anyagokról és árakról egy másik cikkben fogunk bővebben beszélni, kövessen minket a Facebookon és az Instagramon, hogy le ne maradjon róla.